Kiterjesztett Gyártói Felelősség

Extended Producer Responsibility – EPR

Oldalunk fő célja, hogy bemutassa a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszert, ami az uniós hulladékgazdálkodási irányelvekkel és célokkal összhangban, 2023. július 1-től kerül bevezetésre. Portálunkon igyekeztünk egy csokorba szedni a szükséges jogszabályokat, valamint a legfontosabb kérdéseket megválaszolni.
Fontos, hogy a gazdálkodók nagyon szerteágazó és összetett adminisztrációs feladatokkal találják szembe magukat, ezért ajánlott szakképzett tanácsadók igénybevétele, hogy a jogszabályi követelményeknek maradéktalanul meg tudjanak felelni!

Bízom benne, hogy sok olyan hasznos információt talál az oldalon, ami segíti a munkáját, s ezáltal segíti közös célunkat: a környezet védelmét!

Alapelvek

A magyar hulladékgazdálkodási rendszer jelentősen átalakul. A szabályozás célja, hogy Magyarország minél gyorsabban átállhasson a körforgásos gazdaságra, amelyben egyre kevesebb termék válik hulladékká, és a képződő hulladék a lehető legnagyobb arányban nyersanyagként hasznosul újra.

A bevezetésre kerülő kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerben a termékek gyártói viselik a pénzügyi felelősséget a hulladékkezelésért a termék teljes életciklusa során, s mindemellett jelentős adminisztrációs kötelezettségük is keletkezik.

2023. július 1-jétől a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt., mint koncessziós társaság végzi – egyebek mellett – a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer hatálya alá tartozó termékekből képződő hulladékának átvételét, gyűjtését, elszállítását, előkezelését, kereskedelmét és a kezelésre történő átadását, valamint működteti az új kiterjesztett gyártói felelősségi rendszert.

A gyártó által fizetendő, úgynevezett kiterjesztett gyártói felelősségi díjat az energiaügyi miniszter a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) javaslata alapján rendeletben határozza meg.

Gyakran Ismételt Kérdések

Melyek azok a termékek, amelyek érintettek az EPR rendszerben?

A körforgásos termékek:

  • 1. csomagolások
  • 2. egyszer használatos és egyéb műanyagtermékek
  • 3. elektromos és elektronikus berendezések
  • 4. elemek és akkumulátorok
  • 5. gépjárművek
  • 6. gumiabroncs
  • 7. irodai papír
  • 8. reklámhordozó papír
  • 9. sütőolaj és –zsír
  • 10. textiltermékek
  • 11. bútorok fából

Melyek azok a gazdálkodó szervezetek, amelyek alanyai a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszernek?

A kiterjesztett gyártói felelősségi díjfizetési kötelezettség a körforgásos termék gyártó általi forgalomba hozatalával keletkezik. Ebben az értelemben gyártónak minősül a körforgásos termék első belföldi forgalomba hozója, saját célú felhasználója.

A leggyakrabban érintett kötelezettek:

  • - külföldről (EU és nem EU) bármilyen terméket becsomagolva Magyarországra behozó gazdálkodó a csomagolás miatt EPR kötelezett lesz
  • - a körforgásos termékek (lásd fent) gyártói, importőrei, akik belföldön hozzák forgalomba a terméket, vagy saját céljára használja fel
  • - a csomagolószert beszerző gazdálkodó (akár belföldön akár külföldön szerzi be), aki becsomagolja a termékét, s azt saját célra használja (akár a raktározás során), vagy a becsomagolt termékét belföldön forgalomba hozza

A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer bevezetésével a környezetvédelmi termékdíj megszűnik?

Nem. A környezetvédelmi termékdíj elveszti a hulladékgazdálkodási feladatokra irányuló forrásteremtő funkcióját, mivel ez a funkció a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerbe kerül át. Mindazonáltal, a környezetvédelmi termékdíj keresletszabályozó eszközként továbbra is fennmarad.

Az lehetséges, hogy egy gazdasági társaság a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszernek és a környezetvédelmi termékdíjnak is kötelezettje lesz?

Az a gazdálkodó, aki alanya a környezetvédelmi termékdíjnak, az szinte biztosan érintettje lesz kiterjesztett gyártói felelősségi rendszernek is. Ez azt jelenti, hogy ezeknek a gazdálkodóknak az adminisztrációs terhe megduplázódik, hiszen külön hatósághoz, különféle adattartalommal kell bevallást, adatszolgáltatást teljesíteni.

A pénzügyi teher is nő azoknál gazdálkodóknál, akiket mindkét kötelezettség érint?

Azoknál a termékeknél, amelyeknél környezetvédelmi termékdíj és kiterjesztett gyártói felelősségi díj is megállapításra került, ott a termékdíj tétel csökkenthető a kiterjesztett gyártói felelősségi díjtétellel (pl. elektromos és elektronikus berendezések). Csomagolószer esetén az abból előállításra kerülő csomagolás után fizetendő kiterjesztett gyártói felelősségi díjat kell figyelembe venni, s azzal csökkenthető a termékdíj tétel.

Mivel a kihirdetett EPR díjtételek a korábbi termékdíjtételek sokszorosai (kivéve fa csomagolás), ezért jelentősen nő a gyártók pénzügyi terhe...

Ha a környezetvédelmi termékdíjnak nem alanya egy gazdálkodó, akkor a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszernek sem lesz?

Ez egyáltalán nem biztos. Vannak olyan körforgásos termékek, amelyek nem esnek a környezetvédelmi termékdíjas szabályozás hatálya alá, de az EPR-ben érintettek (pl. fa bútorok, textil termékek, stb.). Ezek gyártói, forgalomba hozói nem alanyai a környezetvédelmi termékdíjnak, de a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerben érintettek. A legjelentősebb kötelezetti változás azonban a csomagolószer és a csomagolás anyagáramokhoz kapcsolódik. Környezetvédelmi termékdíjban a csomagolószerek (pl. fólia, raklap, karton doboz) forgalomba hozói a kötelezettek az EPR-ben viszont a csomagolószerek felhasználói, vagyis a csomagolást előállító gazdálkodók. Sajnos nagyon sok olyan új szereplő kerül be az érintettek közé, akik nem is tudnak erről a pénzügyi és adminisztrációs kötelezettségről.

Melyek a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer alanyainak kötelezettségei?

  • 1. Nyilvántartásba vételi kérelem (két lépcsős folyamat, MOHU Partner Portál és OKIR)
  • 2. Nyilvántartás vezetése a körforgásos termékekkel végzett tevékenységről KF kódok szerint
  • 3. Számlán való feltüntetési kötelezettség
  • 4. Adatszolgáltatás negyedévente az Országos Hulladékgazdálkodási Hatóság részére
  • 5. Kiterjesztett gyártói felelősségi díj megfizetése

Mik azok a KF kódok?

A körforgásos termékek azonosító kódszámai.

A nyolcjegyű KF kód felépítése a következő:

  • 1. és 2. karakter Termékáramot vagy az abból képződött hulladékot jelölő kód
  • 3. és 4. karakter Anyagáram kód
  • 5. és 6. karakter Csoport kód
  • 7. karakter Kötelezettséget jelölő kód
  • 8. karakter Származáskód

Hol kell regisztrálni a kötelezetteknek?

Az érintett gyártóknak és forgalomba hozóknak kettős regisztrációs (nyilvántartásba vételi) kötelezettsége keletkezik. Először a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. partnerportálján szükséges regisztrálni, mint EPR gyártó. Ezek után az OKIR rendszerben (az OKIR kapun keresztül) kell nyilvántartásba vételi kérelmet benyújtani. A nyilvántartásba vétel benyújtásának határideje 2023.05.31.

Mennyi lesz az EPR díj?

A kiterjesztett gyártói felelősségi díj egy egységre vetített mértékét (díjkód szerinti bontásban) a hulladékgazdálkodásért felelős miniszter rendeletben határozza meg a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal javaslata alapján. A kihirdetett EPR díjak a gyártók pénzügyi terheit jelentősen megemelték.
EPR díjtételek 2023.07.01.-től